16 resultater (4,34938 sekunder)

Vis alle filtre

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Papírcsillag

Papírcsillag

Az olvasó egy gyermekrajzot tart a kezében egy szépnek nem nevezhető babával, fekete csenddel, apahiánnyal, papírhajókkal, papírsárkányokkal, kamaszszerelemmel és halállal. A látvány nem kellemes, a versek sokkolnak. Az elsőre tán bizarrnak tűnő költői képek csak addig szokatlanok, ameddig az olvasó nem tér vissza a gyermeki énjéhez, ahol tavakat úsztat a villanykörte, az arcról legördülnek a szeplők, hintázik a hold, csillagok lovagolnak, a tengerben papírhajók úsznak, s Isten szemeket csúsztat a bőrünk alá. A fiatal költő különlegessége a merész képzettársításokban rejlik. Nem akar alkalmazkodni az irodalmi trendekhez, hasonlítani a kortársaihoz. A varázslatban, a mesében hisz, a szavakból kirajzolódó papírhajókban, csillagokban. Ilyés Krisztinka 1999-ben született Keszthelyen. Gyergyóalfaluban nőtt fel. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát, jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának mesterszakos hallgatója. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia diákja. Ez az első kötete.

HUF 2500.00
1

Ostorzúgásban ének

Ostorzúgásban ének

A Magyarország Babérkoszorúja- és Kossuth-díjas Farkas Árpád Erdély legismertebb, legnépszerűbb élő költője, kultikus személyiség, számos kultikus vers szerzője. Egyberostált verseit most méltó kivitelezésben, bőrkötéses díszkiadásban tarthatja kezében az olvasó. Modern és hagyományőrző, képteremtő ereje lenyűgöző.   „Orra bukva az avaron, és menni tovább mégis, ébreszteni a nagyra nőtt, de alvó jegenyét is, nem hagyni, hogy a fenyvesek zöld tűkkel beférceljék mindazt, mi mítosztalan már, de lelkiismeret még –"

HUF 3990.00
1

Hajdan és most

Hajdan és most

A magyar költészetben a kötött formák ütemhangsúlyosak, időmértékesek, hangsúlyváltók, moraszámlálók, bi-, tri- és quadrimetrikusak, valamint szótagszámlálók lehetnek. A kötet szerzője, vagy ha úgy tetszik, összeállítója ezeknek a formáknak a rímes és rímtelen változatairól próbál számot adni, úgy azonban, hogy közben maga is, olvasója is tudja: a költészet megközelítésének a könnyebbik, a kötetlen formák sokszínűségét nem vizsgáló, valójában tehát szemfényvesztő módját választotta. E szemfényvesztésben társa a kötetet lapozgató olvasó lehet.

HUF 2990.00
1

Éjszakai megszólítás

Éjszakai megszólítás

Az emberek mindenhol ugyanolyanok, mint máshol: sokfélék. Szilágyi-Nagy novelláiban mintha a szereplők másképp lennének ugyanolyanok. Az átlagos, fekete-fehér falu történeteit Béla és Ani mesélik el egymásnak színesben, közben az olvasó számára az ő életükből is felvillan egy-egy árnyalat: Béla kőkemény kőműves, miközben vajkrémes szívet hord a vagány fellépés álcája alatt, mely minden nőért olvad. Ani ápolónő a közeli elfekvőben, özvegy, és rajong az édességekért, különösen a vajkrémeseket szereti. Mi sül ki ebből?

HUF 2990.00
1

Szennyes

Szennyes

Hexameterek 2021-ben? Hiába dolgozik közgazdászként Bálint Tamás, ezt most talán elszámolta. Mégis, ítélkezzen az olvasó: vajon Ágnes asszony térben és időben csak sejtetett története itt és most érvényes lehet? Kijátszható a predesztináció, leküzdhetők a babonák, előítéletek? De vigyázzon is ítélkezés közben, mert könnyen lehet, hogy a Macondo utca esete magával rántja a mélybe!   „...már a viharfelhők is szemernyit szétszakadoznak, és a helyükre tejes köd költözik, árva, gyanús csend, és amiközben elő sem bújik semmilyen élő, meg se csikordul egyetlen zár, retesz és kapuajtó, meghal egy cseppet a lélekkel ma együtt a vidék is."

HUF 3500.00
1

A törődés eredete

A törődés eredete

De nincs mindig szerencsém, 10-ből 9-szer nem szerzem meg a zsákmányt, és a lényegem bent ragad szűk, sötét, nyirkos odújában. Senki sem jár arra. Senkit sem érdekel, élek-e még, illetve hogy – még élni – a legnagyobb dolog. Tart, amíg tart.   Bagi Iván első verseskötetét tartja kezében az olvasó. A bemutatkozó kötet több különböző korszakban született verset tartalmaz, a költő 14 éves korától napjainkig. „A vér működési elve / a gyanús órák idején a legveszélyesebb. / Az alvás tehát nem más, / mint éjnek évadján különválasztani a vérkeringést / a legsötétebb órák démoni ürességétől.”   Bagi Iván író-költő, humorista 1976-ban született Budapesten.

HUF 2500.00
1

Vénusz légycsapója

Vénusz légycsapója

A kedves olvasó a címet megpillantva azt gondolhatja, hogy botanikai szaktudása (is!) gyarapodni fog a kötet elolvasása közben. Ez sajnos nem így lesz. Megtanulhatja viszont, hogyan kell egy férfinak – menyasszonyi ruhában – harckocsit vezetnie, megmotoroztatnia egy rezesbandát, vagy például hogy mire lehet használni egy Viktória királynő korabeli műkincset. Mégiscsak egy oktató jellegű kiadvánnyal állunk tehát szemben: öntörvényű, bárdolatlan bolondkodás, abszurd-groteszk pikareszk regény a Vénusz légycsapója; a paródia paródiája, amely hol Stephen Leacockot, hol pedig Rejtő Jenőt juttatja eszünkbe. Vaszilkó Bence azonban profi módon játszik az őt ért hatásokkal: saját pompás stíluscsirizével ragasztja össze őket frenetikus humorú világgá.

HUF 2990.00
1

A tökéletes zártság egyetlen pillanata

A tökéletes zártság egyetlen pillanata

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kárpátaljai ösztöndíjasainak antológiája Oly régóta kerülgetjük a kérdést: létezik-e önálló kárpátaljai magyar irodalom? Önálló? Különálló? Sajátos szemléletmód, ami mégis mindnyájunké, ha nem fordítjuk el a fejünket. Vajon sikerül-e végre szerves egységben látnunk a magyar irodalmat? Törlesztettük-e már huszadik századi adósságunkat, szellemi értelemben, az úgynevezett határon túli irodalom legkisebb közösségének? Ez a könyv több mint törlesztés: tanúságtétel. A kárpátaljai magyar irodalom legifjabb nemzedékei egymást erősítve, vállvetve lépnek elődeik nyomába, elénk, és elhivatottan kérnek szót. Azt pedig, hogy ama „hatodik síp” milyen hangnemben játszik ma, a huszonegyedik században, amikor minden jó- és rosszindulatú híreszteléssel szemben folytatódik a történelem, döntse el maga az olvasó.

HUF 2990.00
1

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor

Pécsi Györgyi irodalomtörténész a nemrég távozott költőfejedelemről, Kányádi Sándorról írt monográfiájának újabb kiadását tartja kezében az olvasó. A könyv egyik vezérelveként az szolgál, hogy ne csak a szűken vett szakma számára kommunikálja az életmű érdemeit, hanem a szélesebb olvasóközönség is képet kapjon a pályaívről. A monográfia ezért nemcsak Pécsi érzékeny poétikai elemzéseit és a kortársak műveihez való kapcsolódási pontokat tartalmazza, hanem bemutatja a romániai magyar kulturális élet átrendeződéseit az évtizedek során, természetesen Kányádi irodalomszervező munkáját a fókuszba állítva. A könyv továbbá kitér a magyar nyelvű irodalom kanonizációs folyamataira és a hagyományhoz való hozzáállás változó tendenciáira is annak érdekében, hogy Kányádi helyét a lehető legpontosabban jelölhesse ki a kortárs irodalomban.

HUF 2990.00
1

Olvasónézet

Olvasónézet

Ez a kötet az elmúlt nyolc évben írt kritikáimból válogat, elsősorban azokat az írásokat tartalmazza, melyek számomra kedves kötetekről szólnak. Megmutatják, mi az, amit érdekesnek, izgalmasnak találtam ezeknek az éveknek a könyvterméséből. Olvasni jó. Írni az olvasmányélményről szintén jó. De olvasni még jobb. Nem az írás miatt olvasok, hanem az olvasás miatt írok. A kritikaírás talán, az olvasás viszont soha nem lehet szakma. Mégis, az ember elsősorban olvasó, és csak utána kritikus. Jó olvasónak lenni a legfontosabb, ehhez nem sok minden kell, csak megszállottan olvasni. Igyekszem.   Kolozsi Orsolya (Budapest, 1980) Tanár, kritikus. Első kritikagyűjteménye 2011-ben jelent meg A szöveg árnyéka címen, 2016-ban Bárka – díjat kapott. Kortárs irodalmi szövegekről ír kritikákat, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentora.

HUF 2990.00
1

Örkény besírna

Örkény besírna

Örkény István műfajt teremtett egyperces novelláival, és számos követője akadt, köztük egészen nagyszerűek is. De még senki nem merte provokálni az egypercesek atyját. Azt nem tudjuk, hogy Örkény besírna-e, de egészen biztosan kezébe venné a könyvet, egy ilyen cím láttán. Tegye ezt az olvasó is, és garantáltan nem fogja megbánni. Az eddig költőként – különösen a Csendrappszódiáért – ismert Noszlopi rendkívül szofisztikált prózával lep meg bennünket. Gonosz görbe tükröt tart elénk, gyilkos humorral ábrázolja a kor emberének lelkét, nemkülönben a társadalmi problémákat is. A költőből sosem bújt elő a jogász, a prózaíróból viszont igen, ez külön fűszert ad a szövegeknek. Nagyon könnyed, ugyanakkor nagyon súlyos olvasmány. „Ma már tudományosan is megerősített tény, hogy az emberek tulajdonképpen a kukacok rokonai. Felül bemegy a táplálék, alul kijön a bélsár. Mindeközben némely ember bonyolultabb idegrendszeri tevékenységet is végez, teljesen önkéntelenül. Erre természetesen számos fejlettebb kukac is képes."

HUF 2990.00
1

A grammatika érzéketlensége

A grammatika érzéketlensége

Jelen kötet címe megegyezik a legelső kritikáméval, amely több mint egy évtizeddel ezelőtt született Nyerges Gábor Ádám debütkötetéről, az alcím pedig az X- és az Y-generációkra utal, amelyeknek szépíróiról szólnak ezek az írások. Igyekeztem úgy összeállítani a kötetet, hogy minden szempontból látsszanak az arányok: hogy nagyjából másfélszer annyit írtam a fiatalokról, mint a középnemzedék tagjairól, hogy gyakrabban írok lírakötetekről, mint prózáról stb. A „grammatika érzéketlensége" utal az olvasásmódomra, amelyről a kritikák egyértelműen tanúskodnak: elemző, szoros olvasás – ez megmagyarázza a líra „felülreprezentáltságát" a kritikai munkásságomban –, mely legtöbbször tartózkodik a nyílt értékítélettől, ugyanakkor az elemzésekből ki kell rajzolódjék a szöveg súlya, nehézkedése is az olvasó előtt; az, hogy az egyes kötetek milyen sikerrel mozgatják tétjeiket. Smid Róbert (Gyöngyös, 1986) PhD irodalom- és kultúratudós, az ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője. Kutatási területei: ökokritika, bioirodalom, klímafikció; az irodalom kartografikus kultúrtechnikái; médiumfilozófia és mediális kultúratudomány. Első könyve Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei címmel jelent meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál, és elnyerte a Magyar Írószövetség Debüt-díját.

HUF 2990.00
1

Allah tágas földje

Allah tágas földje

?Sayfo Omar neve nem cseng ismeretlenül azok előtt, akik követik a Közel-Kelet politikai eseményeit. Ebben a könyvében, mely műfaját tekintve disztópia, a lehető legrosszabb lehetőséget vázolja fel, ami Európával történhet. Zsigeri félelmeinket vezeti le a menekült-válság kapcsán, a legrosszabb reflexeinkre számít, mindezt a szép-irodalom eszköztárával és egy tudós ismereteivel. A legrémisztőbb a disztópiájában mégsem a kialakuló gyűlölet hűvös logikájának levezetése, hanem hogy a könyvben írt néhány jóslata már most megvalósulni látszik. Isten irgalmazzon Európa lelkének, ha min­denben igaza lesz." Jászberényi Sándor író, haditudósító   ?A menekültválság és a dzsihádista terrorakciók felerősítették az iszlámmal mint Európától ?idegen? vallással és kultúrával szem­beni előítéleteket, leegyszerűsítő általánosításokat. A kölcsönös megértésre törekvés és a párbeszéd helyét a félelem és az into­lerancia látszik átvenni. Sayfo Omar könyve Naszím történetén, az ő és a környezete mindennapjain keresztül ?belülről? láttatja az európai muszlim közösségek összetett, nehéz és ellentmondásos helyzetét, viszonyukat a hagyományaikhoz és az európai kultúrához, hozzájárulva ahhoz, hogy az olvasó a sok helyről sugallt személy­telen ?massza-kép? hátterében meglássa a mindennapi életét élő, vívódó, küzdő embert." Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora

HUF 2990.00
1

Súlyos ügyek

Súlyos ügyek

Lakatos Mihály összegyűjtött tárcáit tartja kezében az olvasó. A szerző több mint tíz éven keresztül figyelte a közélet makro- és saját életének mikrotörténéseit (vagy épp fordítva), és sajátságosan szellemes stílusában nemcsak reflektált rájuk, hanem irányt szabott nekik, s tovább is gondolta őket. A nemzet sorsa fölött érzett aggodalomnak éppúgy helye van itt, mint a külhoni magyarokkal kapcsolatos elmélkedéseknek, az elkorcsosulás fölötti méltatlankodásnak ugyanúgy, mint a család problémáival való érdemi foglalkozásnak.   Lakatos Mihály 1964-ben született Székelyudvarhelyen, a Szegedi Tudományegyetem magyar–francia szakán végzett. Jelenleg Budapesten él. Eddig megjelent könyvei: Előjáték (novellák, 1995), Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely A ribanc (novellák, 1999), Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda Vizit a gömb túloldalán (színművek, 2002), Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár Etimo apó csodálatos meséi (mesék, 2002, 2012), Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár Bolhaszerenád (versek, 2010), Erdélyi Híradó Kiadó – Ráció Kiadó, Kolozsvár–Budapest   Nem vettük észre, hogy a kommunizmus kényszerzubbonyából szabadulva nem egy új és egészséges társadalmat építettünk fel, hanem a diliház egy másik osztályát. A yippik 1968-ban elkezdett (akkor sikertelen) kísérlete, hogy egy disznót indítsanak elnökjelöltként, mára meghozta gyümölcsét. Igaz, fordítva sült el. Elnöki posztot továbbra sem tölthet be disznó, de a társadalmat sikerült kondává változtatni. Amelyet ide-oda terelgetnek a fogyasztói társadalom változó minőségű legelőin, addig a napig, míg köpcös legények meg nem ragadják a fülét és a farkát.

HUF 2990.00
1

Purgatórium

Purgatórium

Gaál Gábor 1945-ben meghirdette a jelszót: „ha a föld alól is, de elő kell keríteni az írókat az új irodalom számára”. – Áprily Lajos sokkal finomabb fogalmazása már azt is sejteti, miről lenne szó: „A zsoldos kornak zsoldos nóta kell – költők, ha tudtok, adjatok neki.” És rövidesen új időszámítás vette kezdetét, az antivelszi bárdok kora: mert ’mind ki bírta mondani, hogy éljen Eduárd!’ Amúgy: nincs semmi szokatlan abban, ha egy író pénzre váltja a tehetségét. Nagy lelkierő és nemes jellem szükséges ahhoz, hogy az ember fia visszautasítsa a sikert, hírnevet, pénzt és a hatalmasok kegyeit. Megelőlegezem Földes László mondását (olvasóim ezt majd bővebb körítéssel is olvashatják, e kötet harmadik részében): „Ha valaki becsületes író, ebben az országban csak az asztalfióknak ír.”   Sütő Andrást az erdélyi magyar irodalom ikonikus figurájaként ismerte a magyarországi olvasó, és Erdélyben is ugyanolyan kultusza volt. De Sütő András nem véletlenül kopott ki a köztudatból. A rendszerváltás után a fiatal erdélyi irodalmárok már nem akarták fölvállalni Sütő szellemi örökségét. Ha elolvassák Kuszálik Péter könyvét, megtudják miért. A Purgatórium botrányos könyv, pedig Kuszálik Péter – akit nemcsak közíróként és szerkesztőként, hanem bibliográfusként is ismerünk – csupán összekötő szövegeket ír a dokumentumokkal alátámasztott tényekhez, melyek tükrében fölsejlik Sütő András kevéssé ismert énje: a kommunista rendszerrel megalkuvó kultúrdiktátoré, a följelentőé, az intrikusé. Keserű, mítoszromboló olvasmány – de ideje szembenézni a rideg valósággal.     Kuszálik Péter (Kolozsvár, 1949) – Marosvásárhelyen él. 1990-ben elhagyta a gépészmérnöki pályát, irodalommal kezdett foglalkozni. Több lexikon munkatársa, (köz)író, bibliográfus, szerkesztő. Két kötetben megírta az erdélyi magyar sajtó bibliográfiáját (1940–1989, 1989–1998), valamint Fodor Sándor, Méhes György és Sütő András életmű-bibliográfiáját. 1996–2005 között erdélyi napilapokban volt rovata, pamfleteket, kritikákat közölt. Húsz kötete jelent meg; 2002-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, 2009-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György-nagydíjával tüntették ki, épp a Purgatóriumért.

HUF 2990.00
1

Irgum-Burgum Benedek

Irgum-Burgum Benedek

Aligha akad írástudó erdélyi ember, aki még a múlt évezredben született, és ne ismerné Veress Zoltán legendás verses meséit, melyeket a legendás Napsugár nevű folyóiratnak írt az 1950-es, '60-as években. Kultikus művek ezek a javából, a számos kiadást – és kalózkiadást – generációk olvasták ronggyá. Nem csoda, hiszen kevés szeretni valóbb meseverselmény született irodalmunkban. Jópofa szereplői, fülbemászóan gyönyörű sorai és mindenekfölött végtelen szellemessége egy életre magával ragadja olvasóját. Hogy a harmadik évezred magyar gyermekei is csodálhassák Irgum Burgum Benedek, Tóbiás és Kelemen, Veszedelmes Jeromos, Rongy Elek és Pinduri történetét, egybegyűjtöttük mind az öt mesét: ez az egyetlen teljes kiadás. Csillag István pedig vette magának a bátorságot, hogy újraillusztrálja, egy olyan előd után, mint Deák Ferenc. És olyannyira sikerült neki, hogy nemcsak a legteljesebb, hanem a legszebb kiadást is tartja kezében az olvasó.   Ott, ahol az égbe nyúló gránitszikla meredek, élt egy medve, úgy hívták, hogy Irgum-Burgum Benedek. Művelt mackó, tudta róla rég az egész falu már: járt neki egy képes újság, úgy hívták, hogy Napsugár. Legutóbb is azt olvasta, hát egyszer csak, gyerekek, kukra ugrott, mint egy szöcske, Irgum-Burgum Benedek. Öblös torkán kiszaladt egy rettenetes ordítás: – Megszökött a Napsugárból Kelemen és Tóbiás! Mióta a világ világ, ilyen csuda nem esett: perdült-fordult, felkapott egy magyaros kis bekecset, hóba-fagyba' Baranyai Baltazárhoz baktatott, Baltazárék barlangjánál megverte az ablakot: – Gyere, komám, segíts nekem, két kis kakast keresek! Kinyíltak az ablaktáblák, zúzmarásak, deresek: – Megyek-megyek! – bólogatta Baranyai Baltazár. Nem telt el egy szempillantás, reggelijét falta már, s mire kettő eltelt volna, háza elé penderült, irdatlan nagy bocskorában szárközépig elmerült. Ketten mentek Bús-Bozontos Barabáshoz sebesen: – Gyere gyorsan, lássuk, hol van Tóbiás és Kelemen! Kidörmögött ablakából Bús-Bozontos Barabás: – Várjatok, mert reggelizem, van még három harapás. Báránybőrből tett fejére kucsmaforma tökfedőt, bekapta a reggelijét, s kinn termett a ház előtt: oszt amerre sűrű volt a behavazott rengeteg, ment Barabás, Baltazár meg Irgum-Burgum Benedek. Bandukoltak, barangoltak, összejártak hét határt, de bizony a három medve fia kakast sem talált. Föltűnt egyszer még egy határ, immáron a nyolcadik: kerek erdő közepében a vén erdész ott lakik. Meglátta a három mackót, puskát kapott hamarost... Nosza, mackók, hogyha tudtok, kotródjatok haza most! Mentek is, mert jobb a futás, mint a fűbe harapás, hason csúszva jutott haza Bús-Bozontos Barabás. Ne is mondjam, hogy ért haza Baranyai Baltazár, hej, kilógott úgy a nyelve, hogy a földet nyalta már. Benedek is hazanyargalt, mire koromsötét lett, hazavitt a bundájában húsz vagy harminc sörétet. Otthon aztán fogta magát, ünneplőbe öltözött, s Tóbiásék helyébe a Napsugárba költözött. (Napsugár, 1958. január) Veress Zoltán (1936, Kolozsvár – 2013, Stockholm) – költő, író. Ónodi Sándor és Csordás Elemér néven is alkotott.

HUF 3500.00
1