13 resultater (0,25456 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Fehér

Fehér

„Ez a közösségi média zsákutcája: miután kialakítottad a saját buborékodat, miután letiltottad és kikövetted azokat az embereket, akiknek a véleményét és világnézetét elítéled, akkor egyfajta beteges nárcizmus kezdi el torzítani ezt a takaros kirakatot." Kilenc évvel legutóbbi regényét követően a magyar olvasóközönség számára eddig prózaíróként – és mindenekelőtt a megosztó remekmű, az Amerikai psycho szerzőjeként – ismert Bret Easton Ellis egy esszékötettel jelentkezett, szokás szerint zajos sajtóvisszhangot keltve. A Fehér nyolc vállaltan provokatív, önéletrajzi anekdotákkal teli értekezésen keresztül térképezi fel a mai Amerika társadalmát és politikai-kulturális életét átható (de lényegében a nyugati civilizáció egészére is érvényes) szélsőséges tendenciákat, például a szólásszabadságot és a művészi alkotást korlátozó politikai korrektség uralmát. Mihez kezdene napjaink digitális (negatív) utópiájában, a közösségi média nárcisztikus buborékvilágában az Amerikai psycho antihőse, Patrick Bateman? Esztétikai vagy ideológiai megfontolások vezettek az Oscar-díjjal kitüntetett Holdfény hatalmas sikeréhez? Miben rejlik Charlie Sheen és Kanye West megbotránkoztató imidzsének ereje? Hogyan vezetett az amerikai baloldal önjelölt erkölcsi felsőbbrendűsége Donald Trump megválasztásához? Miből ered a milleniál generáció ellenvéleményeket elfogadni képtelen túlérzékenysége? És ami a legfontosabb: miképp maradhatunk „negatívak", kritikusak és tökéletlenek egy olyan korban, amely kollektív pozitivitást követelve az érzelmek elfojtására és az egyén elhallgattatására törekszik? A Fehér ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kereső, vitára és továbbgondolásra inspiráló szövegek gyűjteménye. Szórakoztató vagy kegyetlen? Helytálló vagy felháborító? Akárhogy is vélekedjünk Bret Easton markáns véleményáradatáról, egy dolog biztosnak látszik – illúziómentes és fájóan aktuális társadalomkritikája mellett nem mehetünk el szó nélkül.

HUF 3999.00
1

Fehér fogak

Lila csík, fehér csík

Légy észnél

Wounded Knee-nél temessétek el a szívem

Wounded Knee-nél temessétek el a szívem

A vadnyugat története indián szemmel A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem fél évszázada látott először napvilágot, de hatása ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven évvel ezelőtt, amikor nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak szembenézzenek őseik korábban egyértelműen dicsőségesnek tekintett "honfoglalásának" kegyetlenségével. A Vadnyugat története az indiánok szemszögéből az egyre telhetetlenebb telepesekről, a fehérek által sorozatosan megszegett szerződésekről, véres csatákról és egész indián törzsek elpusztításáról szól. Az őslakosok gyermeki hiszékenységét kihasználó amerikai kormány - habár látszólag az ő érdekeiket is védte - képmutató, hazug módon fosztotta ki a bennszülöttek természetes élőhelyeit. A fehér faj "feltartóztathatatlan haladásának" útja az indiánok otthonukból való kiűzetésén és gyakran lemészárlásán keresztül vezetett. A hivatalos dokumentumokat felhasználó könyv lapjain a különféle indián törzsek főnökei és harcosai saját szavaikkal számolnak be mindazokról a tettekről, amelyek egyértelművé teszik: a magát akkor felsőbbrendűnek tekintő fehér ember erkölcsileg semmilyen módon nem indokolható népirtást hajtott végre. Dee Brown (1908-2002) amerikai történész és regényíró. Főiskolás évei során könyvtárosként kezdett el dolgozni, és munkáját annyira megkedvelte, hogy a tanári és bölcsészdiploma megszerzése után a könyvtár szakot is elvégezte. Könyvei és tanulmányai többnyire a polgárháború és a Vadnyugat történetét, azok egy-egy jeles eseményét dolgozzák fel. Különleges forrásokon alapuló tudományos művein túl Dee Brown ifjúsági, western és történelmi regényeket is írt. Az immár klasszikussá vált Wounded Knee-nél temessétek el a szívem 1970-ben jelent meg először, azóta minden jelentős nyelvre lefordították.

HUF 4499.00
1

Fiaink, lányaink

Szégyenfolt

Szégyenfolt

Philip Roth Amerika-trilógiájának harmadik kötete egyszerre szól a cancel culture-ről, a faji kérdésről, a PTSD-ről és a tehénfejésről. Felszínén ott lebeg a Lewinsky-botrány (fontos történetszervező motívuma az orális szex), de Rothot szokás szerint nem a pillanat, vagyis a Clinton-affér, hanem a rá adott társadalmi reakció, és a képmutató ítélkezés háttere érdekli – és állandó hőse, Nathan Zuckerman tálalja. De vajon mi történik, ha az amerikai álom megvalósítása érdekében valaki ezt a képmutatást kénytelen életstratégiává emelni? Coleman Silk kisvárosi fekete bokszolótanoncból lesz zsidó klasszika-filológus és a sehol sem jegyzett Athena Főiskola megújítója, hogy aztán egy abszurd rasszizmus-vád és az azt követő boszorkányüldözés miatt pillanatok alatt mindent elveszítsen. Roth tág szemhatárú könyve egyszerre egyetemregény, Clintont idéző egyenlőtlen románc, huszadik századi amerikai történelmi traumakatalógus, és talán az utolsó, pengeéles pillanatkép az országról a New York-i ikertornyok „A ’98-as új-angliai nyár csodásan meleg és napsütéses volt, a baseballban a hazafutás fehér istenének és a hazafutás barna istenének mitikus harcát hozta, Amerikában pedig az áhítatosság végtelen tivornyáját, az erkölcsi tisztaság dőzsölését, amikor a terrorizmust – amely letaszította a kommunizmust a legfőbb nemzetbiztonsági kockázatok trónjáról – felváltotta az orális szex, amikor egy férfiasan fiatalos, középkorú elnök és egy tolakodó, kelekótya, huszonegy éves alkalmazott kamaszos hetyegése – egy parkoló helyett az Ovális Irodában – feltámasztotta Amerika legrégibb közös passzióját, történetileg talán a legálnokabb és legrombolóbb gyönyört: a képmutatás önkívületét.”összeomlása előtt. A könyvből film is készült Anthony Hopkins, Nicole Kidman és Ed Harris főszereplésével. „A ’98-as új-angliai nyár csodásan meleg és napsütéses volt, a baseballban a hazafutás fehér istenének és a hazafutás barna istenének mitikus harcát hozta, Amerikában pedig az áhítatosság végtelen tivornyáját, az erkölcsi tisztaság dőzsölését, amikor a terrorizmust – amely letaszította a kommunizmust a legfőbb nemzetbiztonsági kockázatok trónjáról – felváltotta az orális szex, amikor egy férfiasan fiatalos, középkorú elnök és egy tolakodó, kelekótya, huszonegy éves alkalmazott kamaszos hetyegése – egy parkoló helyett az Ovális Irodában – feltámasztotta Amerika legrégibb közös passzióját, történetileg talán a legálnokabb és legrombolóbb gyönyört: a képmutatás önkívületét.

HUF 4999.00
1

A Luzsin-védelem

A Luzsin-védelem

„Valami kibírhatatlanul félelmest látott meg, megértette, micsoda szörnyűséges sakkörvénybe került, önkéntelenül ismét a táblára nézett, és a még soha nem érzett fáradtságtól ellankadtak a gondolatai. De a sakk irgalmatlan volt, fogva tartotta és magával rántotta őt. Volt ebben borzalom, de csakis ebben volt harmónia, hiszen mi van a világon a sakkon kívül? Homály, ismeretlenség, nemlét…” Vladimir Nabokov egyik legnépszerűbb regényének központi figurája Luzsin, az orosz emigráns sakknagymester, akinek különc, antiszociális létezése elsősorban a tábla fekete-fehér mezőin játszódik, hús-vér emberek helyett lakkozott fabábuk között. Habár az egykori csodagyereket továbbra is a legjobbak közt tartják számon, stílusa felett elszállni látszik az idő, és amikor a nagy összecsapás az új sakkszenzációnak kikiáltott olasz Turati ellen függőben marad, hősünk pszichésen összeroppan. Luzsin fejében egy minden korábbinál összetettebb játszma veszi kezdetét – a körülötte zajló eseményekben titokzatos erők ellene irányuló lépéseit, egy félelmetes végjáték baljós előjeleit véli felfedezni… A Luzsin-védelem zsenialitás, megszállottság és őrület összefonódásának krónikája, ugyanakkor felsejlik benne a gyerekkorral együtt elveszett régi Oroszország emlékezete is. A szerző korai, orosz nyelvű korszakában született regény egy „sakkban” töltött élet tragikomikus története, mely nyelvi virtuozitásával és lélektani mélységével egyaránt képes megbabonázni olvasóját. A regényből nagy sikerű film is készült (Marleen Gorris rendezésében és John Turturro főszereplésével), melyet 2000-ben mutattak be.

HUF 4999.00
1

A pestis éjszakái

A pestis éjszakái

1901 tavaszán pestisjárvány tör ki az Oszmán Birodalom huszonkilencedik tartományában, a Kréta és Ciprus között fekvő Mingeren. A szultán a legjobb orvosait küldi a helyszínre, és megérkezik az uralkodó unokahúga, Pakize szultána is, aki leveleiben hiteles krónikása lesz az eseményeknek. A festői szépségű szigeten - ahol addig látszólag békében éltek egymás mellett muszlimok és keresztények -, a dögvész rég elfeledettnek hitt sérelmeket hoz a felszínre, s ez nemcsak politikai gyilkosságokhoz vezet, de a járvány elleni védekezést is megnehezíti. A végzetes helyzetben Mingert magára hagyják, s miközben vezetői igyekeznek felvenni a küzdelmet a halálos kórral, akaratlanul is olyan történelmi léptékű változások részesei lesznek, amelyek örökre megváltoztatják a sziget sorsát. A Nobel-díjas Orhan Pamuk legújabb művében - amelyet még a világjárvány megjelenése előtt kezdett írni, és közel hat évig dolgozott rajta - mesterien szövi egybe a történelmi, a politikai és a szerelmi regény műfaját, és olyan kérdésekkel szembesíti az olvasókat, amelyek aktuálisabbak, mint valaha. "A parancsnok minden erejét összeszedve fölkelt az ágyából, és a nagy ablakhoz lépve kinézett a városra és a kikötőre. Az öböl káprázatos fényei mélykék, rózsaszín és fehér árnyalatokban csillogtak. Úgy tűnt, mintha a város tündöklő ragyogását látva bizonyságot nyerne elméjében egy fölsőbb hatalomtól szerzett tudás, és kijelentette, hogy a mingeri nép a világ legnemesebb, legigazabb és legdicsőbb nemzete, és mindörökké az is marad."

HUF 5999.00
1

Összegyűjtött versek

Összegyűjtött versek

Ahogyan a versbéli albatrosz disznóbőr kofferekkel, fehér pótszárnyakkal és sós viharkabáttal landol a székelykocsárdi vasútállomáson, olyan váratlansággal, elbűvölő védtelenséggel tűnt föl Szőcs Géza a magyar irodalomban. Már indulása, majd első kötetei is valóságos paradigmaváltást jelentettek. Hatása messze túlterjedt a költői iskolákon, műhelyeken és az országhatárokon. Költészete úgy folytat végeérhetetlen, "véresen komoly" párbeszédet a sokszálú hagyománnyal, hogy közben sosem engedi elfelejtetni a líra zavarba ejtő, (nyelv)játékos, az esetlegességeknek és keresetlen összehangzásoknak is engedő természetét. Versei, akár a forró (író)asztallapon pattogó jéghideg eperszemek, minden ízükben az alakuló, átváltozó nyelvet elevenítik meg. Egy másik életben talán Fabergé-tojás készítő ékszerésznek születik. Természetesen - hozzá illő módon - dinoszaurusztojást szerszámozott volna fel. A mi életünkben költő lett, most pedig kézbe vehetjük összegyűjtött verseit. - Korpa Tamás Itt a tél és én meg fogok fagyni. Mi több már látom is magamat mint zúzmarásembercsörgőt amelyet a lehetetlen ütései hajtogatnak a dombokon vállamban hiúzharapásának szirma pirospettyes bársonyos hiúzé reális állat aki most a fehérerdő szélén álldogála jeges sárga avarban éshallgatózik magába néz ó ó ruhám is zúzmarásés vállamon hiúzmaráshiúz áll hullott lombokon így csörgök majd a dombokon néha magasra förgeteg emel majd ottan csörgetek mint alacsony szárnyon repülőgyorsnyelvű fakerepelőLehull rólam az oltalom. (Annabelle és a betyár, részlet)

HUF 7999.00
1

Menekülés New Yorkból

Menekülés New Yorkból

Zadie Smith bámulatosan tud önmagáról írni, ha épp a manapság oly divatos autofikció műfaját műveli – s ilyenkor azt érezzük, hogy egy nagyon okos, kedves és megértő nő társaságát élvezhetjük. Zadie Smith elképesztő érzékkel tud belebújni mások bőrébe – mondjuk, egy transzvesztitáéba, aki épp új fűzőt akar vásárolni magának. Zadie Smith szuggesztív erővel tudja elképzelni a közeljövőt – azt a világot, ahol a high-tech elitje már alig érintkezik a hétköznapi emberek lepusztult világával. Zadie Smith imádja a popkultúrát, s így különös élvezettel képzeli magát Michael Jackson alakjába, aki 2001. szeptember 11-én kimenti New Yorkból Marlon Brandót és Elizabeth Taylort. Zadie Smith imád játszani a nyelvvel, és nem fél attól sem, hogy időnként azt tegye, amit ma már nagyon kevesen: hogy meghökkentő kísérleti szövegeket alkosson. De félni ettől sem kell (mármint olvasóként): Zadie Smith nagyon tud figyelni arra, hogy együtt játszhassuk vele azt az élvezetes, néha könnyűnek tűnő, néha bonyolultabb játékot, amit irodalomnak nevezünk. Az angol apától és jamaicai anyától 1975-ben Londonban született Zadie Smith 25 éves volt első regénye, a Fehér fogak megjelenésekor. A könyv számos díjat nyert, s 2002-ben négyrészes tévésorozat is készült belőle. Ma már a kortárs brit irodalom egyik legsikeresebb, legolvasottabb (több mint 40 országban megjelenő) szerzője; regényíróként, novellistaként és esszéíróként is bravúros művek alkotója. Férjével és két gyermekével ma már főként New Yorkban él (egyetemen tanít), s így a brit, az amerikai és a jamaicai élet egyaránt jelen van az írásaiban, melyek ugyanakkor a klasszikus és kortárs világirodalomból és korunk popkultúrájából is táplálkoznak.

HUF 3499.00
1

Vadasszony

Vadasszony

Olyslaegers regényének fő színtere egy antwerpeni fogadó, ahol kavalkádszerűen elevenedik meg a 16. századi kereskedőváros sokszínű világa. Pápisták és kálvinisták, nyomdászok és humanisták, hidegfejű üzletemberek és eszméiknek élő humanisták, no meg besúgók és provokátorok, művészek, prostituáltak és besorolhatatlan, titokzatos figurák ülnek egymás mellett a mindenki előtt nyitva álló ivószobában. Még a híres magyar polihisztor, Sambucus is megfordul itt a két kutyájával. A történet elbeszélője Beer ('Medve'), a fogadós. Zaklatott lélek, részben azért is, mert már három feleségét elvesztette, s mert olyannyira szívén viseli városa sorsát. A mindenkivel kedélyes vendéglátó józan számítása ellenére nem akar kívülálló maradni; ám akár szerelemben, akár barátságban forrna össze másokkal, újra meg újra az egység hiányával vagy saját kirekesztettségével szembesül. Mígnem egy fedél alatt találja magát egy mindenkinél idegenebb lénnyel - a vadasszonnyal. Beer sorsa elválaszthatatlan a Schelde-parti Antwerpenétől: Olyslaegers kivételes láttató erővel és nagy nyelvi leleménnyel mutatja meg, hogyan lesz úrrá a gazdagságába belekényelmesedett, szabadságára és toleranciájára büszke városon néhány év leforgása alatt a széthúzás, zűrzavar és kiszolgáltatottság, hogyan apad el a folyónak köszönhető termékenység, hogyan özönli el a vér az utcákat. És ami a Védőr olvasóinak ismerős lehet: úgy forgat össze viszonyokat, indítékokat és nézőpontokat, hogy végül ember el nem választja egymástól az árulást és a jótetteket. "Antwerpen címerében a város jeleit - a háromtornyú várat és a hat fehér meg piros szerencserózsát, melyek a szabadságokat jelképezik - kettős alak fogja közre: egy vadember és egy vadasszony. Úgy állnak ott, mint jele az egységnek, s szavatolnak a folyóparti város szabadságáért. Történetem a vademberé, akit eljátszottam, s a vadasszonyé, aki csak önmaga maradt, és így vezetett el a szívéig. De velük együtt egy város története is, amely magát szaggatta darabokra, ahol az egység megszülte a szabadságot, majd ez a szabadság felemésztette az egységet, mint ahogy magamról is azt gondoltam, hogy felemésztett a saját iszonyatom."

HUF 4999.00
1

Amerikai psycho

Amerikai psycho

Patrick Bateman, az Amerikai psycho gazdag, fiatal és jóképű főszereplője a Wall Street-i yuppie-k gondtalan aranyéletét éli a 80-as évek végének Manhattanjében. Mindennapjainak elmaradhatatlan kellékei az elegáns ruhák és márkás luxuscikkek, a méregdrága éttermek és egzotikus ételköltemények - ám e ragyogó felszín mögött perverz vágyak és pusztító ösztönök rejlenek. Bateman valójában ugyanis pszichopata sorozatgyilkos, aki a személyisége helyén tátongó hiányt újabb és újabb orgiákkal, valamint egyre rafináltabb kínzásokkal és mészárlásokkal igyekszik kitölteni. Ám a kényszeres testi-lelki szadizmusból nem látszik kiút, Bateman egymás után hág át minden elképzelhető erkölcsi határt, még akkor is, amikor egy magánnyomozó felbukkanásával már a lebukás veszélye fenyegeti... Bret Easton Ellis mindössze huszonhat éves volt, amikor megírta minden idők egyik legradikálisabb amerikai nagyregényét, melyet már a kezdetektől fogva szélsőséges reakciók kísértek. Eredeti kiadója a már kifizetett jelentős előlegek ellenére is inkább visszakozott az Amerikai psycho publikálásától, a regény 1991-es megjelenését követően pedig egyes kritikusai nyilvánosan követelték a regény betiltását, a szerző több halálos fenyegetést is kapott. Mindazonáltal az Amerikai psycho sokkalta több egyszerű "botránykönyvnél". Mesterien felépített, komplex és önironikus szöveggel van ugyanis dolgunk, mely egy egyszerre zsigerien felkavaró, sötét humorú és elgondolkodtató horrortörténetként viszi színre a társadalmi kiüresedés drámáját. Az Amerikai psycho harminc év után is változatlanul aktuális szembesítés egy perverzióval és őrülettel teli világgal, amely már nem kedvez az ártatlanoknak. BRET EASTON ELLIS (sz. 1964) amerikai író, generációjának egyik legjelentősebb, egyszersmind leghírhedtebb szerzője. Már 1985-ben megjelent bemutatkozó műve, a Nullánál is kevesebb is jelentős visszhangot keltett, ezt két évvel később második regénye, A vonzás szabályai követette. Legnagyobb sikerét az 1991-ben napvilágot látott Amerikai psycho jelentette, melyből az ezredfordulón mára kultikusnak számító filmadaptáció is készült. Egy elbeszéléskötetet (Az informátorok), valamint két további regényt (Glamoráma; Holdpark) követően 2010-ben jelent meg ez idáig utolsó regénye, a Nullánál is kevesebb történetét folytató, az életmű addigi szakaszát mintegy szimbolikusan lezáró Királyi hálószobák. 2019-es White (Fehér) című kötete életrajzi visszatekintések, valamint az amerikai társadalom-politika-kultúra mentálhigiénés állapotairól szóló értekezések gyűjteménye.

HUF 4499.00
1