3 resultater (0,20561 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Veres róka, vörös bársony, piros rózsa

Veres róka, vörös bársony, piros rózsa

A könyv a magyar nyelv azon - nemzetközi összehasonlításban is ritka - sajátosságát vizsgálja, hogy a piros szín jelölésére két fontos színneve van. A piros és a vörös talán hasonló jelentőséggel bíró színelnevezésnek tűnhetnek, a kutatás végkövetkeztetése szerint azonban sohasem voltak, illetve még ma sem azonos rangú kifejezői a gondolkodásunkban meglévő piros színosztálynak. A szerző színmintákkal végzett néprajzi terepmunkái során azt tapasztalta, hogy vagy az egyik, vagy a másik használatos általánosan és konzekvensen az egységes piros kategória jelölésére. Sőt a történeti szöveganyagban végzett (a piros és a veres/vörös mellett a bordó, a vörhenyes, a rőt stb. szavakra is fókuszáló) vizsgálatai révén meggyőzően bizonyítja, hogy ez a múltban is így volt: a szóban forgó két színnév történetileg egymást váltja. A veres/vörös egykor pontosan azt a szerepet töltötte be nyelvünkben, mint amit ma a piros, a kettő szerepcseréje nagyjából a 19. század közepén/végén következett be. A piros és a veres/vörös egykori és mai jelentéseinek meglehetősen bonyolult kérdéseiben elmélyedve a szerző egyben megismertet bennünket a rózsaszín történetével is. Pontosabban azzal a folyamattal, ahogy ez a mára önálló szín a sokféle pirosas árnyalatot magába foglaló piros kategória egyik szerény kis árnyalatából önálló, saját szimbolikai arculattal bíró színkategóriává vált. Bemutatja továbbá azt is, hogy nyelvünk az újkortól kezdve milyen színneveket használt a rózsaszín-piros színmezőhöz tartozó tónusok kifejezésére. Bizonyosan meglepetésünkre szolgál az - a könyvben részletesen kifejtett - felfedezés, hogy piros szavunk eredeti értelme (legalábbis vizuális szemantikájának egy részét tekintve) nehezen választható el a rózsaszíntől, mint ahogy a rózsavirágtól, a hajnaltól, az arctól, sőt még a bíbortól sem.

HUF 5990.00
1

Írás az ablaküvegen – Tizenegy dráma

Írás az ablaküvegen – Tizenegy dráma

William Butler Yeats a XX. század egyik legnagyobb, korszakos költője, ez közismert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a mitologikus, szimbólumokkal és népköltészeti motívumokkal dolgozó Nobel-díjas író egyúttal igen jelentős drámaíró is. A kötetben található tizenegy színjáték között van mitológiai és modern témájú is; van köztük megszokott formájú, van, amelyik a klasszikus japán színházi formákat dolgozza át, van köztük tragédia és van komédia, van verses és van prózai formájú. A Mesterházi Márton szerkesztő a kötethez írott utószavában Yeatsnek a Nobel-díj átvételekor elhangzott beszédéből joggal idézi az alábbi mondatot: „Ha csak lírai költő lettem volna, ha az ír színház révén nem válok egy tömegmozgalom képviselőjévé, kötve hiszem, hogy az angol bizottságok fölveszik nevemet arra a listára, amelyről a Svéd Akadémia a díj elnyerőjét kiválasztja.” A fordítók – Ferencz Győző, G. István László, Gergely Ágnes, László Noémi, Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Szabó T. Anna – költőként is nevet szereztek maguknak, filológusként is a szakma jelesei. WILLIAM BUTLER YEATS (Sadymount, 1865 – Roquebrune-Cap-Martin, 1939) ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel-díjas (1923), akit a 20. századi költészet legkiemelkedőbb alakjai között tartanak számon. Az egyik legintellektuálisabb, hatalmas spekulatív szimbólumrendszerrel dolgozó író. Drámái és színpadi munkái talán még költészeténél is nagyobb kísérletező, újító erőről tesznek tanúbizonyságot, és többek között a japán nó színjátszás és a görög tragédia hagyományaiból táplálkoznak.

HUF 3500.00
1

Nemzet - sors - identitás