KlikkMedia | Google Hirdetés X Online Marketing Tanácsadás

Veres róka, vörös bársony, piros rózsa

A könyv a magyar nyelv azon - nemzetközi összehasonlításban is ritka - sajátosságát vizsgálja, hogy a piros szín jelölésére két fontos színneve van. A piros és a vörös talán hasonló jelentőséggel bíró színelnevezésnek tűnhetnek, a kutatás végkövetkeztetése szerint azonban sohasem voltak, illetve még ma sem azonos rangú kifejezői a gondolkodásunkban meglévő piros színosztálynak. A szerző színmintákkal végzett néprajzi terepmunkái során azt tapasztalta, hogy vagy az egyik, vagy a másik használatos általánosan és konzekvensen az egységes piros kategória jelölésére. Sőt a történeti szöveganyagban végzett (a piros és a veres/vörös mellett a bordó, a vörhenyes, a rőt stb. szavakra is fókuszáló) vizsgálatai révén meggyőzően bizonyítja, hogy ez a múltban is így volt: a szóban forgó két színnév történetileg egymást váltja. A veres/vörös egykor pontosan azt a szerepet töltötte be nyelvünkben, mint amit ma a piros, a kettő szerepcseréje nagyjából a 19. század közepén/végén következett be. A piros és a veres/vörös egykori és mai jelentéseinek meglehetősen bonyolult kérdéseiben elmélyedve a szerző egyben megismertet bennünket a rózsaszín történetével is. Pontosabban azzal a folyamattal, ahogy ez a mára önálló szín a sokféle pirosas árnyalatot magába foglaló piros kategória egyik szerény kis árnyalatából önálló, saját szimbolikai arculattal bíró színkategóriává vált. Bemutatja továbbá azt is, hogy nyelvünk az újkortól kezdve milyen színneveket használt a rózsaszín-piros színmezőhöz tartozó tónusok kifejezésére. Bizonyosan meglepetésünkre szolgál az - a könyvben részletesen kifejtett - felfedezés, hogy piros szavunk eredeti értelme (legalábbis vizuális szemantikájának egy részét tekintve) nehezen választható el a rózsaszíntől, mint ahogy a rózsavirágtól, a hajnaltól, az arctól, sőt még a bíbortól sem.

HUF 5990.00

1

Kortárs Japanológia II.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a L'Harmattan Kiadó Kortárs Japanológia című sorozatának második kötetét tartja kezében az olvasó. A japán nyelv és kultúra iránti érdeklődés nem új keletű Magyarországon, változó tartalommal és irányultsággal, immár több mint száz éves múltra tekint vissza. A kötet tanúsítja, hogy a kezdetben kis létszámú, mára örvendetesen egyre inkább bővülő szakmai közösségnek köszönhetően, milyen nagy fejlődésen ment keresztül a kezdetektől napjainkig a japán nyelv és kultúra oktatása hazánkban, egyfelől a japán nyelvet tanulók számának növekedése tekintetében, másrészt az oktatás szakmai hátterét tekintve, az oktatás minden szintjén. A Japán Alapítvány SacuraCore Projectje keretében, a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének szerkesztésében készült kötet az első olyan összeállítás, amely széles körképet nyújt a hazai japánnyelv-oktatás történetéről, a japán nyelvkönyvek egyre gazdagabb és színvonalasabb kínálatáról, a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának és a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társaságának a japánnyelv-oktatás területén végzett tevékenységéről, a japánnyelv oktatásával kapcsolatos kutatási eredményekről.

HUF 2990.00

1

A fekete Bárány és más mesék

„Ezt a könyvet feltett kezekkel kell olvasni: veszélyessége rejtett bölcsességéből és a komolyság hiányának halálos szépségéből fakad.” (Gabriel García Márquez) „Ha óvatlanul közelítjük meg őket, ezek a látszólag ártalmatlan kis történetek megharapnak.” (Isaac Asimov) A latin-amerikai irodalom kiválósága, Augusto Monterroso (1921–2003) a kispróza nagymestere: fabulák, elbeszélések, prózaversek, esszék, tárcák és karcolatok ünnepelt szerzője. Tucatnyi kötete közül A fekete Bárány és más mesék (1969) talán a legnépszerűbb. Monterroso életében tizennyolcszor jelent meg, és több mint négymillió példányban kelt el. Angol, német, finn, francia, görög, olasz és japán fordítása után most magyarul is olvasható.

HUF 1500.00

1

Írás az ablaküvegen – Tizenegy dráma

William Butler Yeats a XX. század egyik legnagyobb, korszakos költője, ez közismert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a mitologikus, szimbólumokkal és népköltészeti motívumokkal dolgozó Nobel-díjas író egyúttal igen jelentős drámaíró is. A kötetben található tizenegy színjáték között van mitológiai és modern témájú is; van köztük megszokott formájú, van, amelyik a klasszikus japán színházi formákat dolgozza át, van köztük tragédia és van komédia, van verses és van prózai formájú. A Mesterházi Márton szerkesztő a kötethez írott utószavában Yeatsnek a Nobel-díj átvételekor elhangzott beszédéből joggal idézi az alábbi mondatot: „Ha csak lírai költő lettem volna, ha az ír színház révén nem válok egy tömegmozgalom képviselőjévé, kötve hiszem, hogy az angol bizottságok fölveszik nevemet arra a listára, amelyről a Svéd Akadémia a díj elnyerőjét kiválasztja.” A fordítók – Ferencz Győző, G. István László, Gergely Ágnes, László Noémi, Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Szabó T. Anna – költőként is nevet szereztek maguknak, filológusként is a szakma jelesei. WILLIAM BUTLER YEATS (Sadymount, 1865 – Roquebrune-Cap-Martin, 1939) ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel-díjas (1923), akit a 20. századi költészet legkiemelkedőbb alakjai között tartanak számon. Az egyik legintellektuálisabb, hatalmas spekulatív szimbólumrendszerrel dolgozó író. Drámái és színpadi munkái talán még költészeténél is nagyobb kísérletező, újító erőről tesznek tanúbizonyságot, és többek között a japán nó színjátszás és a görög tragédia hagyományaiból táplálkoznak.

HUF 3500.00

1

Nemzet - sors - identitás

Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, tanár, kritikus, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem docense az 1980-as évek óta folyamatosan publikál a határon túli magyar irodalom köréből. A hetvenes évek romániai magyar irodalma és A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája után monográfiát jelentet meg az ízig-vérig kolozsvári Bálint Tiborról, sajátos magyar élethalálharcot vívó Sütő Andrásról; önálló tanulmánykötetet szentel a fekete-piros versek költőjének, Kányádi Sándornak; az erdélyi irodalmat mindig éles szemmel figyelő Németh Lászlónak; a székely Homérosz Tamási Áronnak. Erdélyiség és modernség élményvilágának kiváló ismerőjeként figyel fel a romániai magyar irodalom kulturális-morális-spirituális értékeire, Erdélyt az anyaországgal összekapcsoló nemzeti hagyományokra, a magyar sorskérdésekre. A kötet a hatvanéves Bertha Zoltán tiszteletére többnyire olyan iroda-lomtudományi tanulmányokból, történelmi-nyelvészeti-világirodalmi írásokból és lírai darabokból válogat, amelyek határon innen és túl, a régi magyar kultúrától a kortárs magyar irodalomig széles körben felölelik a kiváló irodalomtörténész érdeklődési körének sok-féleségét. Sebők Melinda

HUF 4990.00

1

A trubadúrok

Ez a könyv nem irodalomtörténet, hanem költői történet. Nemcsak a szakembernek szól, hanem mindazoknak, akik mélyebben érdeklődnek az irodalom és a régi korok költészete iránt. Sőt, fel kívánja ébreszteni az érdeklődést e távoli kor költői iránt. A rendszerezés helyett azokra az érzelmi és gondolati mozgatókra irányítja a figyelmet, amelyek megindították és alakították a modern európai nyelvek első nagy lírai kibontakozását. És mindezt a 21. századi ember szemszögéből nézve, a jelenkori filológia és lélektan eredményeire építve teszi. Michel Zink 1945-ben született. Egyetemi tanulmányait az Ecole Normale Supérieure hallgatójaként végezte, majd a toulouse-i egyetemen és a Sorbonne-on oktatott. A francia posztgraduális képzés nagymúltú intézménye, a párizsi College de France 1994-ben számára állította fel újra a középkori franciaországi irodalmak tanszékét, ahol egészen 2016 februárjáig tartotta előadásait. Rendszeres meghívottja a Yale, a Harvard, a Columbia és más amerikai, valamint számos európai és japán egyetemnek. Nagyszámú szakcikke mellett önálló szerzője több mint húsz, a középkori irodalom különböző kérdéseit tárgyaló könyvnek. Szerteágazó tudományos és tudományszervezői tevékenysége mellett több ismeretterjesztő munka szerzője, társszerzője, illetve szerkesztője. 2000 óta tagja a Francia Akadémiának, és öt évvel ezelőtt választották a történeti és irodalmi akadémia örökös titkárának. Számos francia és külföldi kitüntetésben részesült, a Becsületrend tisztje és az Akadémiai Pálmák rend parancsnoka. „A trubadúrok költői története elsősorban az életükből, az útjaikból és szerelmeikből, a kapcsolataikból, a pályafutásukból és a műveikből tevődik össze. A trubadúrok költői története magában foglalja az ő művészetük és hatásuk történetét is, és különösképpen a kéziratok történetét, amelyek nagy korszaka lezárultával megőrizték számunkra ezt a költészetet. Továbbá a trubadúrok költői történetéhez tartozik az a több száz történetecskéből álló elbeszéléskincs, amely verseik ürügyén íródott, merít e versekből és kommentálja azokat, és amelyet néhány kézirat e versekkel együtt őrzött meg.”

HUF 2990.00

1

Kelta keringő

Ebben a történetben volt sok minden. Volt benne három ember. Volt benne repülőút. Volt benne ferde tornyú kisváros. Volt benne tengerpart. Volt benne piros esernyő. Volt benne eső. Volt benne csatangolás az esőben. És volt benne Toscana. De nem a napsütötte, hanem a ködös. Mint egy breton, walesi, ír vagy skót, vagyis egy kelta táj. A festő arra gondolt: micsoda motívum. Micsoda műkereskedelmi űrt fog ezzel kitölteni. Mindenki csak a napfényes Toscanát ismeri, könyvek tucatjait, filmek százait lehet olvasni, megnézni róla, és giccsfestmények tömkelegén festik meg. No de majd ő. Majd ő megmutatja. Azt a másik arcot, a kevésbé mosolygósat, a ködálarc mögé rejtezőt. Amit ők megismertek azon a novemberi úton. Veszik majd a képeit, mint a cukrot. Ő lesz a Ködös Toscana festője, ahogy Van Gogh a provence-i mezőké, Monet a tavirózsáké, Cézanne pedig a Montagne Sainte-Victoire-é. Erre gondolt a festő, de valójában nem erre gondolt. Sokkal inkább gondolt arra a két emberre, az ő barátaira, az útitársaira. Rájuk gondolt, és a zenét hallotta, azt a különös dallamot. A kelta keringő dallamát. Ezekben a történetekben van sok minden. Emberek, repülőutak, tengerpartok. Festők és negyvenéves férfiak, akiket hol Kollariknak hívnak, hol nincs nevük, csak történetük. Nők, akik hol szeretnek, hol hűtlenek, hol jelen vannak, hol a hiányukkal vannak jelen. Vannak tájak, vannak városok, van hegy, van tó, van tenger. Ezekben a történetekben nincs ott a teljesség, mert a teljesség talán csak önmaga hiányaként létezik, de megvan benne mindaz, amit életnek hív az ember. Az élet egy lehetséges változatának, amelyben ott szól a kelta keringő dallama.

HUF 2490.00

1

Performance Marketing Agency

Gain the Advantage with KlikkMedia

Mærke

Butik