12 resultater (5,33117 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Nótáskönyv

Mi az, hogy idő?

Mi az, hogy idő?

Az Illyés-kiadások legfrissebb eredményeként most egy új szemléletű kötetet tarthat a kezében az olvasó. Az eddig felsorolt művek elkészítéséhez elengedhetetlen kutatások során egyre több Illyés Gyula által írt publicisztika és kiadásra váró novella került elő. Olyan elfeledett írások, amelyek vagy kiadatlanul lappangtak, vagy első megjelenésük után már nem kerültek gyűjteményes kötetbe. A tárcák, pamfletek, rövid esszék első darabjai az 1930-as évek elején keletkeztek, míg az utolsók az 1970-es évek végén, így lényegében átívelnek az egész életművön. Ezen írásokból egy új kép tárul elénk a szerzőről: ez az Illyés Gyula éppolyan érzékenyen reagál a társadalom működésének hibáira vagy az emberi természet jellegzetességeire, mint a Puszták népe írója, azonban témáiban szívesen merít a hétköznapi élet apró, jelentéktelennek tűnő pillanataiból. És teszi ezt a tőle megszokott iróniával – a minden önportréjában fellelhető –, öniróniával. […] E ritka és elfeledett publicisztikákat azzal a szándékkal válogattuk össze és tárjuk most az olvasó elé, hogy Illyés Gyulát e kevésbé ismert oldaláról mutassuk be: az emberiség, a világ, az ország, a magyarság sorsán töprengő és tépelődő író helyett a könnyebb témákról is elegánsan mesélő, finoman humoros embert. Ugyanakkor, ahogy Illyés eredeti szándéka is lehetett, ezek az írások elsősorban szórakoztatni, elgondolkodtatni akarják az olvasót, egy-egy pillanatra kiragadni saját mindennapjaiból. Az NKA támogatásával.

HUF 2625.00
1

Nép és nemzet I. - Illyés Gyula 1902-1944

Titkos örök kötél

Titkos örök kötél

Szörényi László 75. születésnapjára! A jó pap holtig felejt. Mivel ma jeles írók azt javasolják, hogy felejtsük el a múltunkat és vele azt a sok hülye mitológiai nevet is, amelyet olyan vaskalapos, zömök, vidéki dilettánsok erőltettek ránk, mint például Berzsenyi Dániel, ezért jó kisfiúként megfogadtam a tanácsot, és a Hymnus Keszthely’ isteneihez. 1817. febr. 12. című verset is csak félve idézem aposztróffal, és hogy alkalmazkodókészségemet kimutassam, egyrészt Berzsenyi nevéből is elhagytam az aposztrófot, mert ez a vén reakciós folyton úgy írta, hogy „Ber’senyi”, másrészt véletlenül sem mertem olyan sort idézni, amelyben holmi istenek vagy istennék akarják elbolondítani az egyszerű posztmodern magyart. (Elnézést az utóbbi jelzős népnévért.) Tehát se „Kronos’ leánya”, se „Delphi’ nagy istene”; ezek a nemlétező nő- és hímnemű alakok gyengébbek (azaz, bocsánat, felvilágosodottabbak) kedvéért: Ceres és Apolló. Egy mai olvasóknak szánt írás szerzőjeként ezért jól meggondoltam, hogy milyen szavakat szabad nekem még idézni. Találtam is hármat: „titkos örök kötél”: ezt mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Gondolhat titkos kínzópincékben megfojtott ártatlan áldozatokra, akik az olvasó meggyőződése szerinti politikai oldal mártírjai; gondolhat az egyre fejlődő kenderiparra, amely legalább annyira téphetetlenné teszi a kötelet, mint a minden tévécsatornán agyonreklámozott acélbigyó, amely „lophatatlanná teszi az ÖN gépkocsiját”; igen bonyolult, furfangos gondolkozású olvasó pedig arra is gondolhat, hogy ha titokban köt Eurojackpotot, akkor örökké fog élni. Berzsenyi pedig – szegény – csak arra gondolt, hogy a munka, azaz itt a földművelés nélkül, amelynek Ceres az istennője, és a művészet nélkül, amelyet a múzsák tanítanak Apolló vezetésével, nincs és nem is lehet kapcsolat az ember és az isten között. Ezt a bornírtságot a kemenesalji prosztó még azzal is tetézte, hogy az istent nagy i-vel írta: „Kronos’ leánya! Delphi’ nagy istene! / Ti munkátok azon titkos örök kötél, / Melly a’ halandó port ’s az Istent / Egy csuda mívbe csatolva tartja.” (A Szerző ajánlása) Az NKA támogatásával.

HUF 3500.00
1

A felvidéki fürdők lexikona

Forgatások mosolya - Anekdoták a magyar film történetéből

Itália vonzásában

Nótáskönyv

Szomatu - Szamojéd eposz

Szomatu - Szamojéd eposz

Egy távoli nyelvrokon népcsoport, a szamojédok mitológiájának és népköltészetének elemeire épülő eposzkísérletet tart kezében az olvasó. A szamojéd nyelvek az uráli nyelvcsalád szamojéd ágát alkotják, a másik ágat a magyar nyelvet is magában foglaló finnugor nyelvek képezik, azaz a hagyományos nyelvészeti felfogás szerint a magyar nyelv távoli rokonai. (Pusztay János véleménye szerint ez a nyelvrokonság nem is olyan távoli, de most nem ez könyvének a témája.) A szamojéd népek a veszélyeztetett népek közé tartoznak, mert már nagyon kevesen vannak. Közülük a nyenyecek, akik három autonóm körzetben is élnek, vannak a legtöbben. Egyre csökken a szamojéd anyanyelvet vállalók száma is. Bővebben erről e kötet bevezetőjében olvashatunk. Pusztay János professzor, aki majdnem fél évszázadot töltött el a finnugor népek nyelveinek kutatásával, most nem a meglévő tudományos-néprajzi-nyelvi anyag tanulmányozásának tételeit osztja meg velünk, hanem - mindannak a tudásnak a birtokában, amit a szamojédok mitológiájáról és népköltészetéről tud -, megírta a szamojéd eposzt! Az eposz verssoraival elvisz bennünket a Sarkvidék messzi-hideg tájaira, a kereszténység előtti pogány időkbe, és úgy magával ragad a mese, hogy észre sem vesszük az idő múlását. Olyan régmúltból kapunk tőle történeteket, amikor azokat még nem írták le. Ki tudja, titokban egy sámán lelke lakozik Pusztay Jánosban? Erre a kérdésünkre talán választ kapunk ennek az eposznak az elolvasása után. A Finnugor Világszövetség közreműködésével

HUF 2188.00
1

A horvátországi magyarság a 21. században

A horvátországi magyarság a 21. században

A tisztelt olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely egy gyorsan fogyatkozó közösség jelenét és múltját írja le, ezáltal pedig olyan körülményekről is szól, melyek sorsdöntőek lehetnek a horvátországi magyarság jövőjét tekintve. A kötet megjelenésének időpontja (2022) Horvátország függetlenségének harmadik évtizedével esik egybe, és ez egy olyan jelentős évforduló, amely egyrészt alkalmat ad felül-vizsgálni a horvát állam és az Európai Unió által nyújtott támogatási formákat, másrészt segít számot vetni azzal, hogy mindezen törekvések milyen módon járultak hozzá a kisebb-ségi közösségek megmaradásához, tevékenységük, kultúrájuk és nyelvük megőrzéséhez. A kötet megjelenése kiváló apropója az önreflexiónak is, amely során mi magunk – a horvátországi magyar közösség tagjai – is tükörbe nézhetünk, és megvizsgálhatjuk saját, eddigi tö-rekvéseinket, mérlegelhetjük, hogy mit sikerült megvalósítanunk, mit tehetünk még, mi a megfelelő válasz a felelősségteljes hogyan tovább? -kérdésre. A kiadvány ebben is segítséget nyújthat olyan értelemben, hogy a szerzők nemcsak dokumentálják a jelenlegi helyzetet, nemcsak visszapillantanak a múlt nehéz korszakaira, hanem a jövőbe tekintve olyan jó példákat, jó gyakorlatokat hoznak fel a jelenből, melyek hosszú távon segíthetik a közösség előrehaladását. Legnagyobbrészt a Drávaszög magyarjait mutatjuk be, mert ott élnek jelenleg a legtöbben, de tekintettel a közös történelmünkre, 1-1 tanulmány foglalkozik a zágrábi és a fiumei, illet-e tengermelléki magyarsággal is.

HUF 3500.00
1

Szomatu szomajéd eposz

Szomatu szomajéd eposz

Egy távoli nyelvrokon népcsoport, a szamojédok mitológiájának és népköltészetének elemeire épülő eposzkísérletet tart kezében az olvasó. A szamojéd nyelvek az uráli nyelvcsalád szamojéd ágát alkotják, a másik ágat a magyar nyelvet is magában foglaló finnugor nyelvek képezik, azaz a hagyományos nyelvészeti felfogás szerint a magyar nyelv távoli rokonai. (Pusztay János véleménye szerint ez a nyelvrokonság nem is olyan távoli, de most nem ez könyvének a témája.) A szamojéd népek a veszélyeztetett népek közé tartoznak, mert már nagyon kevesen vannak. Közülük a nyenyecek, akik három autonóm körzetben is élnek, vannak a legtöbben. Egyre csökken a szamojéd anyanyelvet vállalók száma is. Bővebben erről e kötet bevezetőjében olvashatunk. Pusztay János professzor, aki majdnem fél évszázadot töltött el a finnugor népek nyelveinek kutatásával, most nem a meglévő tudományos-néprajzi-nyelvi anyag tanulmányozásának tételeit osztja meg velünk, hanem - mindannak a tudásnak a birtokában, amit a szamojédok mitológiájáról és népköltészetéről tud -, megírta a szamojéd eposzt! Az eposz verssoraival elvisz bennünket a Sarkvidék messzi-hideg tájaira, a kereszténység előtti pogány időkbe, és úgy magával ragad a mese, hogy észre sem vesszük az idő múlását. Olyan régmúltból kapunk tőle történeteket, amikor azokat még nem írták le. Ki tudja, titokban egy sámán lelke lakozik Pusztay Jánosban? Erre a kérdésünkre talán választ kapunk ennek az eposznak az elolvasása után. Az első kiadás Finnugor Világszövetség közreműködésével készült.

HUF 4500.00
1

Tamási Áron

Tamási Áron

Az olvasó Izsák József Tamási Áronról szóló kismonográfiájának harmadik kiadását tartja a kezében. Az első kiadás ötvenhárom évvel ezelőtt, 1969-ban jelent meg Bukarestben. Személyes emlékeim fűződnek a monográfia megírásának történetéhez, akárcsak édesapám egész életpályájához. Ez az utószó ilyen módon tartalmaz a lexikonok által is rögzített tényeken túl személyes élményekre épülő, szubjektív benyomásokat, amelyek érdekelhetik az olvasót. Izsák József 1921-ben született Sepsiszentgyörgyön. Tanulmányait a Református Székely Mikó Kollégiumban kezdte szülővárosában, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet 1946-ban magyar nyelv és irodalomból. Irodalmi munkásságában kiemelt fontosságú az a küzdelem, amelyet azért folytatott, hogy Tamási Áront visszahozza a köztudatba, akinek a háború után sem művei, sem vele kapcsolatos írás nem jelenhetett meg Erdélyben. (Egy kivételt meg kell említeni: az Ördögölő Józsiás című színdarabja 1956-ban, az Igaz Szó októberi és novemberi számában jelent meg.) Mit kellett, mit lehetett tenni azért, hogy Tamási művei újra eljussanak az erdélyi olvasóhoz, a magyar színházak játsszák a darabjait, és az iskolai tankönyvekbe is bekerüljön? A ma embere elképzelni sem tudja a rendszerváltás előtti korszak közhangulatát, a homályba burkolt intézkedések szövevényét, amely gyakran még azt sem tette átláthatóvá, mi az, ami szabad, és mi az, ami tiltott. T alán nem véletlen, hogy a Tamási-évet - amelynek egyik eseménye e könyv ismételt kiadása - a nemzeti kormány nevében Potápi Árpád János államtitkár úr hirdeti meg Marosvásárhelyen a Tündöklő Jeromos színházi bemutatóján. Ott elhangzott beszéde szerint ez a könyv tisztelgés egy értékközösség előtt, amelyhez nemcsak a szerző, de Tamási Áron is tartozott, és amely az egész nemzetre kiterjed, abban a szellemben, amelyet Izsák József kritikusi ars poeticájában vallott.

HUF 3500.00
1