6 resultater (0,19190 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

„Egy régi levélen ezt irva találtam.”

Lengyel legendák és népmesék

Katarzis

Greguss Ágost válogatott irodalomtörténeti és irodalomkritikai írásai

Greguss Ágost válogatott irodalomtörténeti és irodalomkritikai írásai

A kötet a XIX. századi honi irodalmi gondolkodás egyik meghatározó alkotójának tudományos életművébe nyújt betekintést. A kiadvány Greguss Ágost terjedelmes és sokoldalú munkásságából az irodalomtörténeti és az irodalomkritikai korpuszra fókuszál. A Greguss munkáiból készült utolsó gyűjteményes kiadás csaknem kilenc évtizeddel ezelőtt jelent meg, így jelen kötet hiánypótlónak is nevezhető. A válogatás túlnyomórészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek csupán egyszer láttak napvilágot, még a szerző életében, folyóiratokban és napilapokban. Greguss írásainak döntő többségében olyan művek, műcsoportok, műfajok, életművek kapcsán fogalmaz meg reflexiókat, amelyek ma is fontos darabjai, jelenségei a klasszikus magyar irodalmi kánonnak. Nem csupán az elsők között méltatja a szerző például Arany János munkáit, de a balladáról és az Arany-balladisztikáról írt könyvei mind a mai napig megkerülhetetlen alapművei a kérdéses műfajjal és annak XIX. századi képviselőjével foglalkozó szakirodalomnak. Shakespeare-monográfiája az első magyar nyelven írott átfogó értelmezési kísérlet az angol reneszánsz dráma honi recepciójában. A kiadvány anyagának összegyűjtésekor kiemelt szempont volt, hogy Greguss életművének minden periódusa dokumentálva legyen. A korai, a szerző szarvasi tanársága idején keletkezett pamfletszerű recenziói ugyanúgy helyet kaptak a kötetben, mint az 1850-es évek kritikáinak és tanulmányainak meghatározó darabjai, továbbá az 1860-as évektől látványosan felívelő pálya sikerkönyvei. A kötet elsősorban a klasszikus magyar irodalmi tanulmányaikat végző egyetemi hallgatók számára készült, de minden olyan olvasónak kínálhat izgalmakat, aki vonzódik XIX. századi tudós elődeink világához.

HUF 4990.00
1

Régi orosz szakrális ezüst

Szarvascsoda

Szarvascsoda

Kolozsvári András legújabb verseskötetének, a Szarvascsodának az alcíme líratörténeti felszólítás: „…avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának!” Versen a nyelvi kifejezésnek szabályos, ritmusos, kötött formáját, illetve az e formában megjelenő költői művet szokás érteni. Eszerint Kolozsvári András magát a költői formát (ezzel a kötettel is) hagyományos érzelmi-gondolati struktúrájához, a lírához szeretné visszaterelni. Hiszen a felszólítás bizonyos mértékben nyilván önmegszólításnak is tekintendő. A líra a hagyományos meghatározás szerint a szubjektív belsőség feltárulkozása, de eredendően mindig közösségi érzelmek (általában dalos) kifejezése. Az archaikus lírában a költő mint a szubjektív belsőség alanya – az isteninek tekintett ihlet révén – kiválik ugyan a közösségből, de (az „istenekkel való” plátói „társalgás nyomán”) visszatalál közösségéhez. Az újkori költészet mindinkább eltávolodott ettől a sémától. A hangsúly a közösségről már társadalmilag is az individuumra, azaz a közösségből való kiválás mozzanatára helyeződött át, az ihlet szakrális aspektusai jobbára elsorvadtak, s a közösséghez való visszatérés is relativizálódott. A költő gyakorta már csak önmagával kommunikál. Ez az az attitűd (mellyel Arany és Petőfi még polemizál) vagy a költészetnek az a formája, melynek keretében a költők (a fokozatosan semmibe tűnő olvasó­közönség feje fölött) jobbára egymással társalognak, a legújabb kori költészetben szinte már általánossá válik. Kolozsvári András versei mintha valóban ezt a tendenciát próbálnák visszafordítani. Bíró Béla

HUF 2990.00
1