12 resultater (0,25110 sekunder)

Mærke

Butik

Pris (EUR)

Nulstil filter

Produkter
Fra
Butikker

Zongora a fehér kastélyból

Testvérem, Joáb

Ábrahám és a házasságtörő asszony

Ábrahám és a házasságtörő asszony

A kötetet alkotó öt elbeszélés írója sajátos módon kezeli a valós és a fiktív határát: repedések rajzolódnak ki, átjárók jelennek meg rajta, porózussá válik, és az elbeszélés hirtelen bele­csúszik az álomba, a látomásba vagy a virtuálisba. Ekkor egy sokkal szabadabb, minden lehetségesre nyitott irodalomba lépünk, egy elbűvölő, különös, meg nem határozható világba. A két leghosszabb elbeszélés, az Ábrahám és a házasságtörő asszony és A fehér szemüvegkeretes férfi a valóság talajáról indul: az első elbeszélésben a szerző nagyszülei valóban a brüsszeli Grand-Place egyik házában laktak, a nyarat Lillois-ban töltötték, és az említett két kép is létezett, míg a többi szereplő és az elbeszélt történet a szerző imagináriusának terméke. A fehér szemüvegkeretes férfi létező, Belgium-szerte ismert filmzsurnaliszta. Az igaz és hamis elemek keveredésével, az ébrenlét álomba fordulásával mindkét elbeszélés egy fiktív történetbe megy át, amelynek már semmi köze a valósághoz. A Nagy hideg című elbeszélésben leírt halál a valós és fiktív, az álom és ébrenlét közti átmenet. Paul Emond történeteiben film, irodalom, festészet és álom keveredik, az egyes elbeszéléseket részben azonos szereplők kötik össze. Gyakran felbukkan a festészet az álmokban, játékos képzelgésekben, s titkos átmenetek jelennek meg a képek és az író által szavakkal kifejezett történések között. A fehér szemüvegkeretes férfiban egy, a preraffaelitáknak szentelt kiállítás szerepel, az Ábrahám és a házasságtörő asszonyban a gyermekkori ebédlő falát díszítő két kép, az ­Alexis Gayo végrendeletének két főszereplője Belgritte, a festő és ­Alexis Gayo, a titokzatos író, míg a Helené szép szemének hősei a festő ­Belgritte író fivére, és az ismét felbukkanó Alexis Gayo. Paul Emond a legsikeresebb francia nyelven alkotó belga regény-, esszé- és drámaírók egyike, műveit számos nyelvre lefordították. A Nagy hideg című elbeszélése szerepelt a ­Darkey Archive által kiadott Best European ­Fiction 2013-as antológiájában. Számos irodalmi díj birtokosa, a Belga Királyi Nyelvi és Irodalmi Akadémia tagja.

HUF 2490.00
1

Ide a pénzt

Alkonyatkor, Budapest felett

Gyurkovics Tibor - Album

A feketeláb indiánok között

Karamellás kétszersült

Természetrajz

Természetrajz

...Kiittuk a poharunkat, Alfred újratölti. Végül táncolni kezdünk, összeér az arcunk. Alfred magához szorít, felvesszük a ritmust. Black Velvet. Szédülök. - Le szeretnék ülni - mondom Alfrednek. - Keresek egy szobát, ahol ledőlhetsz. Kimegyünk az előtérbe, benyit egy szobába, bebotorkálok, lefektet a fehér dupla ágyra, mellém fekszik, átkarol, az álom határán lebegek, hányingerem van. Valaki felkapcsolja a villanyt. Kiszáradt nyelvem a szájpadlásomhoz tapadt. Hangoskodás és nevetés szűrődik be. Egy baseballsapkát látok. Jorn az. Az ajtóban áll. - Kinyírlak benneteket! - kiabál. - Ki én, a rohadt életbe! - üvölti egyre hangosabban. Alfred testét érzem a hátam mögött. Jorn közeledik felénk. Késsel hadonászik. - Kifelé - mondja elfúló hangon. Alfred ledobja magáról a takarót, legurul az ágyról, egyenest az ablakhoz rohan, kitárja. Kiugrik a magasföldszintről. - A francba, a cipőm - hallatszik kintről. Fekszem az ágyban. - Mit keresel itt? - kérdezi Jorn. - Elmegyünk. Már megyünk is - mondom. - Tedd le azt a kést! - Látni sem bírom az ilyen alakokat! Kifelé az ágyamból! Alfred kintről a nevemet kiáltozza. Összeszedem a bátorságom, felkelek az ágyból, kikerülöm a kést. Rettenetes érzés. Ragnhild a sarokkanapén ül, egy szőke, tupírozott lánnyal beszélget. Hozzáfutok, megrázom a vállát. - Alfred kiugrott az ablakon - kiabálom túl a zenét. - Hol találom a cipőjét? - Nyugi, ott van az előszobában. Menjetek, hívok egy taxit.

HUF 2490.00
1

Te

Gazdám, ne hibáztasd a vadászkutyát!

Gazdám, ne hibáztasd a vadászkutyát!

Egészen rendhagyó Lovas Sz. Judit pályakezdése. És épp ilyen rendhagyó, sőt zavarba ejtő a verseiből áradó különös szépség és energia. Annyi más metafizikus költőhöz hasonlóan Lovas Sz. Judit is párkapcsolati dilemmákon keresztül beszél az ember egzisztenciális számkivetettségéről. Az én és a te mögött mindig felsejlik az ő - még ha ez az ő egy fehér folt, egy nem létező kapaszkodó is. A versekben a költői én helyzete egészen zavarba ejtő. Lovas Sz. Judit radikálisan szakít a hagyományos költői szerepmintákkal, az ő beszélője nem hősökkel vagy tragikus vesztesekkel azonosul, hanem a mindenkori becsapottakkal, megalázottakkal, hallgatásra ítélt szolgákkal. Nem azonosul, hanem azonos. Ő nem Romulus, hanem Remus. Nem hős, hanem imposztor. Nem gazda, hanem vadászkutya. "A póráz általában bosszantó, / mert csak beleakad az ember, / akkor is, ha megszökni nem akar." A némaságra ítélt élet - "könyvespolcomon úgy hányódik a szájpecek, mint másén a mobiltöltő" - fényében roppant megrendítőek azok a vallomások, melyekben arról vall, amiről nem vallhat sosem. Lovas Sz. Judit elképesztő bölcseleti anyagot mozgat a verseiben. Az intertextuális utalásháló és a kötet minden sorát átjáró könyörtelenség kontrasztja zavarba is hozza a befogadót. Az "Apám háromszázezerért csinált ketrecet" szonettfolyam viszont másként iszonyatos. Itt a maga pőreségében jelenik meg a társadalmi kiszolgáltatottság, ámbár a gonosz apa figurája és a fiú szenvedése itt is túlmutat a konkrét élethelyzeten. Bánki Éva

HUF 2490.00
1

Hetvenesek társasága 1954

Hetvenesek társasága 1954

Krisztusi korukba lépve érték meg a rendszerváltozás közeledtét az e könyvben szereplésre meghívott jelességek, az 1954-es év magyar szülöttei. Valahogy olyképp tehát, mint sokuknak a szülei 1956-ot. Olyasvalamit érezhettek nyilván akkor, mint felnőtt fejjel majd ők éreznek. Hiszen "a nemzeti kultúra sosem volt olyan erős és összetartó, ha tetszik, konstans, mint a rendszerváltás előtti években", ahogyan Fehér Viktor írja Timár Péter 1987-es, Moziklip című szkeccsfilmjét elemezve, amely (az Edda, a Bikini, az LGT, az Omega, Koncz Zsuzsa nélkül is!) 18 popzenei és újhullámos előadót összeboronálva állítja fel találó szövegeivel és snittjeivel a kihunyó szocializmus összképi látleletét. És bár a rokon 1954-es fészekaljakból kikelők előtt a rendszerváltással eladdig elképzelhetetlen tágassága nyílt meg a válaszutaknak, olyannyira, hogy két egyívású művész közül az egyik például az Őrségben rendezkedett be, a másik a palaui dzsungel szélén, kettejük kiérlelt credója is mégiscsak egybecseng: a napközbeni világot legnagyobb hülyeségei, az ego és a birtoklási vágy teszik tönkre. Gyermekkorukban sokuknak az autóbusz, utcai világítás, telefon csak álom volt. Még tudják, milyen volt internet nélkül élni, kályhával fűteni, lavórban mosdani. A Csoóri Sándor által "nomád nemzedéknek" nevezett generáció tagjait minden különbözőségük ellenére számos meghatározó jegy fűzi össze. Bevallott tökéletlenségük és határtalan tudásvágyuk, valamint az elszántság, hogy soha semmi sem késő. Vagy az, hogy ők azok, akiknek létfeladattá tehette életüket például a kisebbségi lét. Ők azok, akik keresték a menekülési útvonalakat, de dezertálni nem akartak. Akik örök életükre megismerhették egy pálca hajlíthatóságának szemléletes próbatételét. Akik keserves könnyhullatással is fölkapaszkodnak a világfára, és utána serpái lesznek másoknak a hazatérés kaptatóján. Akiknek fájni tud, hogy a világ nem egy. Akik tisztában vannak vele, hogy a fák csodálatos lények. Akárcsak az életvezető mesemondók, akik életben tartják a lelket és utat mutatnak. Mert ha az ember tud valamit, ami kicsit is értékes és megőrzésre méltó, azt tovább kell adnia. Azok, akik megtanulták, hogy az leszel, amiért megküzdesz. Akiknek életük mértéke, hogy a "kötelező egy mérföldre" ráadásnak a dupláját vállalják. Az itt megszólalók egyedi utazásuk részeseivé teszik vallomásaik olvasóit. Komor valóságunkra utalóan jelképesnek is tekinthető, hogy 1954 évnyitó és évzáró magyar szülötte könyvünkben egyformán külhoni, akik nemzetbelijeiktől oly távol még egymás honfitársai voltak az egykori Szovjetunióban, azóta pedig az előbbi szülőhelye ma (egymástól távolodóban) ukrán, az utóbbié orosz föld. Az ő összetartozásuk magyarságukban azonban konstans, és egybeszólítja őket e tablón. (A szerkesztő) aatoth franyo grafikus, festőművész - Ádám Tamás költő, szerkesztő, újságíró - Ambrus Asma színművész, bohócdoktor - Babits Antal vallásbölcselő, bibliakutató, zeneszerző, klarinétművész - Balogh István Vilmos / Steven Balogh festőművész - Balázs F. Attila író, költő, műfordító - Bartosiewicz László archaeozoológus - Bodó Imre József agrármérnök, múzeumalapító, helytörténész - Boros János filozófus - Béres János szobrászművész - Csemiczky Miklós zeneszerző - Daróczi Ágnes kulturális menedzser, kisebbségkutató - Dippold Pál író, újságíró - Dáné Tibor Kálmán művelődésszervező, lapszerkesztő - Dénes Imre képzőművész, performer - Dér András filmrendező, operatőr - Filep Sándor festő, grafikus, zenész - Finta Éva költő, író, irodalomtörténész - Frankl Aliona fotóművész, tanár - Fábián Éva előadóművész - Fülöp Zoltán színművész - Gazdag Katalin pedagógus, helytörténész, néprajzkutató - Gera Judit irodalomtörténész, műfordító - Géczi János költő - Hahner Péter történész - Halmy György / Nagymedve film- és színházi rendező - Hegedűs Endre zongoraművész - Hollós Máté zeneszerző - Hornokné Uhrin Erzsébet nemzetiségkutató, nyelvész, tanár - Horváth Kornél ütőhangszeres előadóművész - Jánosi Zoltán irodalomtörténész - Karsai Ildikó grafikusművész - Khell Zsolt díszlettervező - Kincses Károly fotótörténész, fotómuzeológus - Kiss Árpád gyógyszerész, műfordító, afrikanista - Klemm József újságíró - Kocsis András Sándor könyvkiadó, szobrász, festőművész, fotográfus - Kovács Ildikó szöveggondozó - Kovács Sándor honismereti író, fotós, térképszerkesztő - Kovács Zsuzsanna táncművész, táncpedagógus - Kozma Kecskeméti György író, grafikus, dramaturg, kántor - Kozák Csaba művésze

HUF 3750.00
1